Brit csillagászok a fekete lyukak "közbenső" osztályát fedezték fel, amelyek megmagyarázhatják, hogy miként alakulnak ki a galaxisok centrumában a kozmikus szörnyek, a szuper-nagytömegű fekete lyukak.
Első ízben sikerült észlelni a NASA Chandra röntgencsillagászati műholdja segítségével egymást "felfaló" feketelyuk-párost a Tejútrendszerhez hasonlatos spirálgalaxis szívében. A felfedezésről a Nature online kiadásában jelent meg tanulmány.
Csillagászok szemtanúi voltak, amint egy óriás fekete lyuk elnyel egy túl közel haladó csillagot – két, a Nature brit tudományos folyóirat szerdai számában megjelent tanulmány szerint.
Az eddig megfigyelt egyik legnagyobb és legragyogóbb kozmikus sugárzásban "nyelt le" napot egy távoli fekete lyuk - írták tudósok a Science című tudományos folyóiratban.
Behemót fekete lyuk terpeszkedik a "szomszédos" M87-es katalógusjelű galaxisban, a Földtől "mindössze" ötvenmillió fényévnyire; a gigász a legújabb mérések szerint 6,6 milliárdnyi Nap-tömegnek felel meg - állapították meg amerikai kutatók.
A világon először sikerült pontosan megmérni a távolságot a Föld és a hozzá legközelebb eső fekete lyuk között. A számítást végző nemzetközi csillagászcsoport azt állítja: közelebb van hozzánk a V404 Cygni, mint eddig gondoltuk - írja a Science Daily.
Mesterségesen létrehozott fekete lyukakkal elég energiát lehetne gyűjteni ahhoz, hogy csillagközi utazásokat tegyünk – írja az io9.
Fényt és tömeget egyaránt elnyelnek a kozmosz titokzatos fekete lyukai, amelyeket a közvélemény egyszerre vél pusztító örvénynek és térkapunak. Kínai tudósok most jelentették be: laboratóriumi körülmények között létrehoztak egyet, igaz, csak elektromágneses sugárzást tudnak vele csapdába ejteni.
Első röntgenes űrteleszkópját építi Kína; a szerkezet 2012-ben állhat földkörüli pályára, és kezdheti meg a fekete lyukak kutatását.
